Az első községi iskolaépületről 1781-ből van hírünk. A templomtéren állt és nádfedeles parasztház jellege volt. Mindössze egy tanteremből állt. A katolikus plébánia megalakításával egy időben kezdődött benne a tanítás az újratelepült faluban, fél évszázaddal a mostani falu újkori megalakulása után. Az I. Canonica Visitatio az itt szolgáltaba lépett első tanító - ludi magister - viszonyait rendezi. Táby Ferencnek hívták, és az ő visszaemlékezése szerint 1742-re tehető a helyi oktatás kezdete, de akkor még nem oktatás céljára emelt épületben. Az első iskolában 1828-ig tanítottak. A XIX. század végén a községi erőből megépített új öt tantermes iskoláig háromtanítós volt a helyi oktatási rendszer. 1898. július 22-én tették le ennek az iskolaépületnek az alapkövét. Az épület alapjában talált "Emlék okmány" szerint 23.348 akkori Ft-ba került az épület, és sok helyi adakozó segítette az építési munkálatokat, amellyel a már régóta düledező nádtetős, háromtermes iskolarészt váltotta ki a község. Ez az iskola egészen a XX. század utolsó évtizedének kezdetéig szolgálta az oktatás ügyét. A külterületi részek is iskolákat kaptak és működtettek az 1900-as évek első harmadától (külsőmezei-jegesi-pokoltanyai iskolák). A belterületi oktatás 1915-ben új, két tantermes, szolgálati lakással is ellátott iskolai épülettel gazdagodott az állami működtetésű oktatás számára, míg a központi épületben a községi és az egyházi fenntartású iskola működött. Az épületet Lechner Lóránd tervezte és szecessziós alpesi stílusa szokatlan és eltűnő formát jelent még ma is. Az államosítás utáni időszakban (Györgyén ez 1950. január 21-én történt meg hivatalosan), a nyolc évfolyamos oktatás helyigénye miatt a takaréktár épületéből 3 tantermet alakítottak ki, s ezzel a központi iskola nyolc tanteremmel rendelkezett immár.A tanítás két műszakban folyt úgy, hogy heti váltásban délelőtt, vagy délután jöttek iskolába az alsó ill. a felső tagozatos tanulók.Az 50-es években a tanulólétszám meghaladta az 500 főt. Nagyon sok állami gondozott gyermek talált gondoskodó nevelőszülőkre községünkben, volt időszak, amikor közel 10%-kal gyarapították az iskola tanulólétszámát. A hatvanas évtized elején napközi otthon kezdte meg működését egy, a község által megvásárolt családi házban, 100 gyereknek téve lehetővé az egész napos iskola nyújtotta előnyöket. (Ezt az épületet bővítette 2 új napközis foglalkoztató teremmel és melegítő konyhával a község 1978-ban, s ezzel a napközis foglalkoztatás teljesen önnáló helyszínt és épületegyüttest kapott, amely egy évtizedig, az új iskola átadásáig szolgálta az oktató munkát.) Ebben az időszakban kapta meg az iskola a lehetőséget arra, hogy a kastélykert egy csendes részén sportpályát alakítson ki. Azóta is itt vannak az iskola testnevelés és a tanulói sporttevékenység szabadtéri pályái, amelyeket 1985-ben strandmedencékkel bővítettek, majd táborozási lehetőséget is nyújtott és nyújt ma is a közben szabadidő parkká nyilvánított ligetes szép terület. Iskolánk híres volt a 60-70-es évtizedben a mintaszerűen gondozott és szokatlanul nagy területtel rendelkező mezőgazdasági gyakorló kertjéről. Az ebben az időszakban létesített négy tanítói szolgálati lakás nagyban segítette a helyi oktatás szakmai színvonalát azzal, hogy tanítók és szaktanárok tucatjainak adott lehetőséget a györgyei működésre. Azóta szinte teljes és megbízható a helyi oktatás személyi-szakmai ellátottsága. A hatvanas évtized végén szintén helyi erőből és elismerésre méltó összefogással egy 10x20 méteres tornaterem épült öltözőkkel és nevelői szobával. Ez a terem egy évtizedig a község kulturális életének színtere is lett a sporttevékenység kiszolgálása mellett. Mindez abban az időben a pedagógusok aktív közéleti szerepét is jelentette. Az egyműszakos tanítás helyi bevezetését az 1975-ben a takaréktár épülete helyén 1,5 millió Ft-ért létesített és átadott új 10 tantermes iskolaépület tette lehetővé. Ez az iskolai feltételrendszer nyújtott lehetőséget a helyi zeneoktatás kezdeteinek is, míg lehetővé vált a helyi zeneiskola önálló léte 1975-ben. Iskolánk minden ötödik tanulója (65 fő) azóta is zeneiskolai tanulmányokat folytat. A központi iskolaépület gyorsan romló állaga sürgős és felelős döntést kívánt a nyolcvanas évek közepének községi vezetésétől. Varró István tanácselnök megterveztette az új épületet, előteremtette az anyagi fedezetet, megszervezte a helyi munkálatokat, megnyerte a falu népének segítő szándékát, így 1988 szeptemberében a 10 tantermes iskolarész mellé egy új, 12 tantermes iskolaépület került az oktatási szükségletek minden infrastrukturális kellékével. 14 millió Ft-ba került, de a rengeteg helyi munka értékével együtt az átadás idején több, mint 30 millió Ft-ra becsülték. Jelenleg is ebben folyik a györgyei gyerekek oktatása 26 pedagógussal és 5 fős kisegítő személyzettel. A 2003. esztendő is emlékezetes lesz, hiszen elkezdődik a mintegy 80 m hosszú épület tetővel való ellátása, amely szép tereket nyújt majd az iskolai működés új, korszerű igényeinek szolgálatára. A jelenlegi tanulólétszám 325 fő. A nyolc évfolyam 16 osztályának létszámátlaga 20 fő. A tanulók az angol, a német és az olasz nyelv tanulását választhatják. Iskolánk rendszeres kapcsolatban áll olasz és svájci testvérvárosaink iskoláival, rendszeresen fogadunk olasz és svájci diákcsoportokat és tanárokat, illetve rendszeresen küldünk olasz és svájci iskolai látogatásra györgyei tanulócsoportokat. Intézményünkben az integrált oktatás feltételei megteremtődtek, s mintegy 50 tanulónk veszi most igénybe ezt a szolgáltatást. Mivel minden nevelőnk helyben lakik, s területünk szinte változatlan összetételben dolgozik két évtized óta, rengeteg tapasztalat, kedves hagyományok, a szülők és a falu mélységes ismerete teszi biztonságossá, nyugodttá és eredményessé iskolánk munkáját. Régi jó tanítóink, tanáraink emléke pedig immár legendává magasztosulva kíséri a helyi emberek hétköznapjait és ad vigasztaló példát pedagógusainknak. Az iskola igazgatói az államosítás óta 1950-51: Kovács József 1951-52: Kovács László 1953-55: Molnár László 1956: Pál László 1957: Faragó Béla 1958-60: Józsa István 1960-68: Faragó Béla 1968-69: Miskolczi István 1970: Faragó Béla 1970-75: Bihari József 1975- : Nagy Zoltán